Kölesd község

Adatok

Régió: Dél-Dunántúl
Megye: Tolna megye
Kistérség: Szekszárdi kistérség
Lakosság: 1670 fő
Terület: 38.12 km²
Népsűrűség: 43,81 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 74

Fekvése

Kölesd a Sió és Sárvíz melett, Pakstól és Szekszárdtól egyaránt 25 km-re fekszik, a Tolnai-hegyhát déli kapuja

Megközelíthetősége

Vonattal a MÁV 46-os számú (Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék) vasútvonalán érhető el. A megállóhely, melynek neve Kölesd-Alsótengelic Kajdacs és Tengelic között található.

Története

Már 3000 évvel ezelőtt virágzó városa volt itt a kelta népnek. A csonthegy ormán állt tornyos váruk, városuk pedig a mocsaras vidéket szegélyező dombok oldalán terült el. Fontos átkelési pont volt Kölesd abban az időben, kereskedelmi és hadászati szempontból is központnak számított a vidéken. A csonthegy ormán lévő vár tornyairól a római korszak idején az ideözönlött pannonok "culae"-nak nevezték el a várromot, és a "culae" szóból ered a község neve: Kölesd azt jelenti ilyenformán, hogy tornyos. A honfoglalást követően a község őslakosságának zöme Árpád fejedelem korabeli besenyőtelepítés, akikhez magyarok, törökök, rácok és végül németek keveredtek idővel. - Kölesd neve először a 13. században bukkan fel az írott forrásokban. A 14. században az Apar nemzetség, a 15. században pedig a Szerecseny család birtokolta. Jelentőségét mutatja, hogy a század folyamán számos ízben volt helyszíne a nemesi vármegye különféle gyűléseinek, 1490-ben pedig itt vívták meg a trón sorsát eldöntő csatájukat Korvin János és Kinizsi Pál seregei. - A több évszázados békés fejlődést a török hódítás akasztotta meg a 16. században.

Tolna megyét s vele Kölesdet az 1540-es évek első felében vette birtokba a szultán. A hadak elvonultával viszonylag békés időszak következett, amely alatt még gyarapodott is a virágzó gabona- és szőlőtermelést folytató település népessége. A kettős adóztatás terheinek és a századvég kiújult küzdelmeinek hatására azonban a helység a 17. századra elnéptelenedett. Ismételt betelepítésére csupán a Rákóczi-szabadságharc után került sor. (A szabadságharc egyik győztes csatáját éppen Kölesdnél vívták. Béri Balogh Ádám kuruc serege itt ütött rajta a labanc seregen, s az úgynevezett harchegyről a belaci mocsarakba szorította, majd a Sió-Sárvíz síkságán Szekszárd felé kergette a megvert labancokat.)

Nevezetességei

Petőfi Sándor Emlékház (Sass-kúria). Itt vendégeskedett Petőfi 1845. szeptember 26-tól október 5-ig. A négyökrös szekér című verse itteni élményeiről szól.)

Képgaléria

Következő községek

További községek